Szorgalmas posztküldőnk, "Ödön" most egy pompás gyűjtőposzttal borzolja a kedélyeket:

“

Egyes felmérések szerint Magyarországon a népesség 40%-a „szenved” ebben a fajta tudatlanságban. Formálisan tud olvasni (mozgó száj és a szavakat követő ujj), azonban nem érti amit olvas, azt nem tudja alkalmazni. Azért ne keseredjünk el, ha mi ugyanígy vagyunk a villanyszámlával, az még nem ok az aggodalomra.

A világra nyitott szemű ember (ez a mazochista állat) jártában-keltében remek tapasztalatokat gyűjthet. Néhány típussal én is találkoztam már, szerencsére a rokonaim, barátaim és munkatársaim körében ilyen versenyző nincsen, így a szereplőket nem ismerem. Remélem ez nem lesz akadály, hiszen ők is olyan hülyék, akikkel együtt élünk.

A gyümölcsmérő

A nagy élelmiszerláncokat gyakran vádolják azzal, hogy harmadrangú fogyasztónak és persze munkavállalónak tekinti a kelet-európai kutyákat. Mégis van egy szegmens, amiben túlbecsülik vásárlóikat. Egyes nagyáruházakban nemrégiben furcsa szerkezetek jelentek meg a zöldség-gyümölcs részlegben. A korábbi mérleg + kódszámok és terméknevek = árcímke küzdelem sem volt egyszerű sokak számára. Most meg? Érintőképernyős menürendszer segítségével kell kiválasztani a vásárolt terméket. Aki nem látott még ilyet, az uborka például így érhető el: zöldségek – uborka-, és tökfélék – fürtös uborka. Ez így első hallásra nem tűnik bonyolultnak, bár igaz, nem árt tisztában lenni azzal, hogy a krumpli az déligyümölcs-e, vagy sem.

Namármost. Áll a szerencsétlen írástudatlan (a szavazóképes nagykorú, munkával rendelkező polgár), a mérlegen figyel a narancs és ő zombiszerű tekintettel, tanácstalanul nézi a képernyőt. Hosszú másodpercekig. Ezután véletlenszerűen elkezdi nyomogatni a képernyőt, valahogy eljut a répához és az agyában lefagy a rendszer, ostoba fejjel nézi és nézi. Sajnos természetem nélkülöz minden pedagógiai hajlamot, így nem okoz örömet, amíg a tanuló magától rájön a megoldásra, tehát ha mögötte állok, akkor néhány egyszerű mozdulattal elővarázsolom neki a cédulát a gépből. Ilyenkor szegények kicsit kínosan is érzik magukat.

Ja és ha valaki azt hinné, hogy a technika csodái iránt érzéketlen 80 éves mamókákról beszélek, nagyot téved. Bár Magyarországon nincs igazi középosztály, de az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy teljesen átlagos, jogosítvánnyal, mobiltelefonnal rendelkező, nem feltűnően lepusztult, sőt sokszor piperkőc középosztálybeli emberekről van szó.

A művelt közép-európai polgárság nevében ezennel követelem a bonyolult automaták haladéktalan leszerelését. Az alkalmazása során fellépő frusztráció tovább növeli a sorozatgyilkosok kialakulásának esélyeit.

A jegypénztáros

Ha elkövetjük azt a hibát, hogy bérletünkről számlát kérünk, máris közelről láthatjuk a funkcionális analfabétizmus őrjöngő terjedését. Az írószerszámot idegenül forgató kéz, a nehezen megformált betűk és az egy betű/perc sebesség sokunkat teszi népszerűtlenné a sorban mögöttünk állók szemében. Ez a munkakör egyébként is valamiféle szociális foglalkoztatóként működik, kizárólag hatvan év feletti, alacsony iskolai végzettségű személyek számára nyitott pályáról van szó.

Ja és ne jöjjön senki azzal, hogy mit várok ennyi pénzért, mert sok értelmes fiatal dolgozik ennél kevesebbért, szívja az olajszagot a Mekdönciben, vagy éppen kotorja ki a 120 kilós lakótelepi vénasszony fenekéből a megkövesedett székletdugót, szállítja ki a pizzát és így tovább.

A morbid és undorító végszó nem vall eleganciára, úgyhogy álljon itt egy ellenpélda: egyszer tanúja voltam, ahogy a jegypénztáros angolul útbaigazítja a turistákat.

A hivatali ügyintéző

Ki ne találkozott volna olyannal, hogy a bürokrácia egyszerűen a legalapvetőbb tényeket sem hajlandó tudomásul venni. Lehet persze, hogy itt nem a témánkba vágó esetről, inkább szelektív olvasásról van szó, vagyis a Hivatal csak azt veszi tudomásul, ami neki jó (és nekünk nem). Tehát hiába szerepel az építési tervdokumentációban, hogy a kémény csupán 1 méter magas, simán felszólítanak hogy a kémény nem lehet magasabb 1,2 méternél.

A hivatalok ilyetén működésének Svejk szolgáltatta a legjobb példáját, amikor arról a 38 éves emberről tesz említést, akinek a kertjében találtak egy legalább 40 éve elásott hullát és emiatt meghurcolták. Olyan olcsó kifogásokkal, amelyek egy matematikai művelet eredményeként kínálkoznak, a Hivatalt nem lehet meghatni. Bárkiből lehet Joseph K., itt és most is, a demokrácia és az emberi jogok Kánaánjában.

”

  Kedves Olvasó!

Öntsd ki a szíved, amíg nem késő! Az ásó-kapa-nagyharang eljövetelekor te már nem panaszkodhatsz! Nem csak a saját, hanem ismerősöd történetét is elküldheted.

Sztorikat a hulyevel(kukac)gmail.com e-mail címen fogadunk.

Vészharang! Nincs tartalékposztunk! Kérlek küldjetek anyagot, vagy az alapítás óta, immár közel háromnegyed éve tartott, heti egyszeri, péntekenkénti megjelenésnek vége!